Chapter 3

Sziasztoooooook! :D Sikerült össze hoznom ezt a részt ^^  Remélem tetszeni fog! :) Nyugodtan véleményezzétek, mert fontos, hogy tudjuk, tetszik-e nektek az, amit csinálunk :) Szóval komment, vagy akár pipa a Tetszik, Nem tetszik-nél, mindegy ;) ^^ 











Adaline:


Igaz, hogy valamennyire megmenekültem, de Sherie még úgymond a ragadozók előtt van és próbálja megvédeni a seggünket. Aggódom érte! - gondolkodásomat valamiféle motor hang zavarta meg.
          -Jason? - néztem kérdőn a távolba. Igen, ő az. Ahogy közeledett, úgy felismertem régi barátunkat, akit Sherie a menekülésünk érdekében hívott.
          -Na? Gyorsak voltunk? - szólalt meg hátam mögül bolond barátnőm Jason-re és magára utalva. Hirtelen megöleltem Sherie-t a vízben, egy kicsit meg is merültünk.
          -Megértem, hogy szeretitek egymást, de lehetne ezt az enyelgést valahol egy nyugisabb helyen folytatni? - vigyorgott sürgetően Jason.
          -Hogyne! - vágtam rá, azzal mindketten valahogy felültünk a srác háta mögé és leléptünk.

Amint partot ért a jet ski, elkezdtünk hálákodni barátunknak.
          -Király vagy Jasy! - ölelte meg Sherie az említettet.
          -Tudom, csajok - vigyorodott el önelégülten - Nagy mázlitok volt, hogy épp a parton süttettem magamat! Amúgy meg, mit csináltatok egy olyan jachton? - kérdezte már komolyan.
          -Sherie volt olyan ügyes, hogy elcsórt egy jacht kulcsot az éjszaka - magyaráztam el mosolyogva. Barátnőm csak büszkén kihúzta magát, amire Jason-vel elnevettük magunkat.
          -Nem változtok! - mondta J.
Itt hirtelen lekomolyodással Sherie-vel egymásra néztünk. Gondolom neki is a jacht-on való lelkizés jutott az eszébe.
          -Még egyszer köszi Jason, majd még értekezünk, addig is szia - azzal ott hagytuk barátunkat, gondolom, most kérdőn néz utánunk, hogy mi bajunk.
A haza felé vezető utat némán tettük meg. Szerintem mindkettőnk agya azon kattogott, hogy mikor lesz rendes és nyugodt életünk... hát, egyszer majd biztos.
Sherie a kulcs csomójának zajával zökkentett vissza a való életbe.
 Bementünk a lakásba, én egyből kidőltem az ágyamon és elkezdtem bambulni a plafont. Sherie átöltözött majd magához vette gördeszkáját és egy köszönéssel elhúzta a csíkot.
Egy kis idő múlva felálltam, hogy valahogy hasznossá tegyem magamat.



Sherie:


Egy kicsit muszáj volt elmennem...ki kell tisztítsam a fejemet. Ilyenkor mindig gördeszkázni megyek, ami segít. Elő szereltem a fülhallgatómat és elindítottam egy pop számot, majd elindultam Los Angeles csendesebb utcáin.
Mindig is imádtam gördeszkázni, de soha nem engedhettem meg magamnak addig, amíg meg nem ismertem Adá-t, ugyanis idővel ugyebár elkezdtünk lopkodni. Lett pénz, így gördeszka is, amiből jelenleg három van.
Következő állomásként elgurultam az Echo Parkba. Ledobtam magamat egy padra, és nagy gondolkodásokba kezdtem...
Annyira jó volt a nagy világtól elszigetelten ülni, és hallgatni, ahogy a gyerekek játszanak, vidáman kacarásznak. Meg a madarak csicsergése... pont, mintha egy meditációs központban lennék. Kinevettem saját magamat.
A deszkámat a földön hagytam, és a lábammal gurigáztam rajta.
Érdekes, hogy az emberből ki lehet hozni a belül lakozó igaz érzéseket csupán a természettel. Ugyanis én is emberből tevődöm össze, és a 'rossz kislány vagyok' stílus csak egy álca a hétköznapok kibírása érdekében. Mint minden ember, én  is vágyom egy biztos életre, egy tisztességes munkára, egy igazi férfira, aki magamért szeret. Apropó igazi férfi... van egyáltalán olyan? A múltam miatt egyben sem tudok megbízni... ezért is használom ki mindannyiukat, hogy vissza adjam a naiv kis barmoknak azt a fájdalmat, amit kaptam...
A lábammal túlságosan meggurítottam a deszkámat, és elkezdett gurulni balra. Pont egy ugyancsak deszkázó srácnak ment neki. Fa pofával - mint általában - mentem oda a nálam egy-két évvel idősebb pasihoz. Egy szemezés után kinyögtem egy 'Bocsi'-t, majd rám mosolygott. Szótlanul ráálltam a deszkámra és hazáig hajtottam magam.



Adaline:


Mialatt Sherie elment, addig én kicsinosítottam a lakásunkat, mivel már nagyon ráfért. Így most boldogabban, és elégedettebben terültem ki az ágyamon. Nem kellett sok, Sherie haza is jött.
          -Na? Jobban érzed magad? - kérdeztem egy ölelés után.
          -Igen, kellett ez a levegőzés - villantott rám egy mosolyt.
          -Lassan gondolkodj el azon, hogy mit veszel fel az esti party-ra - néztem barátnőmre.
          -Huh, hát fogalmam sincs...
Elindult a szobába, hogy ruha terepszemlét tartson. De szegényke eléggé tanácstalanul nézegette ruhatárát.
          -Azt hiszem, hogy kellene egy kis frissítés itt... - mutatott gönceinkre.
          -Majd egy nap elmegyünk vásárolgatni, de siess, mert hamarosan indulunk! - szóltam rá, miközben a konyhába igyekeztem.
          -Most viccelsz ugye? Még a hajamat is ki kell vasaljam, ami minimum fél óra ... és meg ott van a sminkelés! - háborodott fel Sherie kapkodva. Én csak egyet nevettem, azzal rágyújtottam egy cigire.

Amikor már ott volt az idő, mindketten készen állva az estére elindultunk a két utcával arréb lévő Hotel-hez.
          -Hol is lesz a party? - kérdezte egy kis csend után Sher.
          -Ott - mutattam az épületre - A hotel-nek a vendéglőjében... és csak 19-30 év közötti emberkéket engednek be, ez egy ilyen buli - vigyorogtam sokatmondóan - Nyugodtan válogathatunk! - ezen már mindketten szakadtunk.
A bejutás nagyon könnyen ment, ugyanis ismertek minket.
Szóval bementünk és azonnal helyet foglaltunk a bárpultnál.
          -Mit hozhatok a hölgyeknek? - mosolygott a pult mögött szorgoskodó szépfiú.
          -Két Planters Punch-ot - kacsintott rá Sherie.
          -Azonnal! - lágyult meg a pultos csákó egy kacsintástól.
Miután kikaptuk az italainkat, megfordultunk a bárszékeinken, és elkezdtük lesni a kisebb tömeget, meg a bejáratot, ahol majdnem minden percben szinglik, illetve párocskák léptek be.
          -Basszus, az nem Paris Hilton? - mutattam a szőkére a bejárati ajtónál.
          -Deee! - bambult nagyot Sherie - Legalább nem mi fogjuk csinálni a legnagyobb botrányt!
Egy újabb hangos nevetés után Sher hirtelen kiköpte a szájában levő italt.
          -Minden oké? - veregettem meg a hátát összeráncolt homlokkal.
          -Mondjuk... látod azt a két srácot, akik most jöttek be?
A megadott irányba néztem.
          -A barnára meg a szőkére gondolsz? - szűkítettem össze szemeimet.
          -Aham, de az én esetemben a barnára... ma gördeszkázás közben vele futtam össze... huh, nagyon remélem, hogy nem ismer fel, vagy ilyesmi...
          -Már miért ismerne fel, teljesen másképp nézel ki most, mint délután - nyugtatgattam a beparázott Sher-t.
          -Na de kiket kopasztunk meg ma? - terelte el a témát.
          -Lássuk csak... - elgondolkodva a tömegre néztem, de a srácok sokasága mind volt valakivel.. na meg ha akadt egy-egy szingli, az nagyon visszataszítóan nézett ki - Azt hiszem, ők maradnak - mondtam ki félve.
          -Ahhj, oké... de ha felismer, a te hibád lesz! - fenyegetett meg az ujjával.
          -Vállalom a felelősséget, csak gyere - nevettem, azzal megfogtam a karját.




Sherie:



Szerencsére volt mellettük egy szabad háromszemélyes asztal, így oda ültünk le. Egy titkos pillantást dobtam feléjük, és láttam, hogy minket néznek.
          -Stírölneeek - súgtam Ada-nak kuncogva.
          -Helló csajszik... zavarok? - ült le a harmadik szabad helyre egy srác.
          -Oh... hát, ha hozol nekünk valami finom pezsgőt, akkor nem fogsz - mondtam kissé flegmán. Pont ez hiányzott, még a végén mindent elront.
          -Amúgy már két hete nem voltam úgy együtt senkivel... most egy jó alkalom lenne, mert azért valljuk be, nem rossz vágásúak - vigyorgott Ada.
          -Jah... - rántottam meg vállamat.
          -A pezsgőőők - tette le az asztalra az idegen, zavaró pasi - Szeretnék bemutatkozni... Drake Ollson vagyok - azzal mosolyogva lecsüccsent.
          -Az én nevem Cara - mutatkoztam be az álnevemen - Ő pedig a barátnőm, Molly - mutattam a velem szemben ülő Ada-ra.
          -Örvendek! - megfogta a kezünket, és szerre nyomott rá egy-egy nyálas puszit, amit undorodva törültünk az abroszba.
          -Megkérlek, hozol két Pina Colada koktélt? - koptattam le ismét.
Drake egy nagy vigyorral és csillogó szemekkel húzta el a csíkot, azalatt elvettem  a pezsgős poharát, és gyorsan beletöltöttem egy kis altatót a pezsgőjébe (mindig van a táskámban ilyesmi).
          -Bolond vagy - kuncogott Ada.
Drake ahogy vissza tért a koktéllal, felajánlottam, hogy húzzuk be a pezsgőt. Nem kellett sok, már is az asztalon volt a feje a karjain, és mélyen aludt.
          -Oké, Drake fiú elintézve... - egyet pacsiztunk Ada-val, majd lassan elszopogattuk a koktéljainkat.
Próbáltam feltűnés mentesen Drake zsebeibe nyúlni, ami sikerült is. Találtam benne 250$-t, de ahogy mindig is szoktam, vissza tettem 10$-t. Nem tudom miért csinálom ezt, talán valahol bennem mélyen van egy kis kedvesség is elbújva
          -Kezdésnek jó! - mosolygott Ada elégedetten.
          -Hé... csajok...hahóóó! - szólítgatott valaki, nem tudtuk, hogy ki, de azért a hang irányába néztünk. Bingó! A szőke és a barna hajú srác, illetve az est kiszemeltjei.
          -Nem ültök át hozzánk? - kérdezte az én kiszemeltem, a barna.
          -Miért ne? - vontuk meg vállainkat.
Szépen fogtuk magunkat és átültünk. Én a barnával kerültem szembe, míg Ada a szőkével.
Természetesen egy kis csacsogás is lejátszódott közöttünk. Mikor már kezdtünk kiszáradni, elmentek italért.
          -Van egy ötletem - virítottam barátnőmre egy félmosolyt huncutul.
          -Na zúgjad, de gyorsan! - siettetett.
          -Egy kis kínzás a lábbal való technikánkkal - mosolyogtam sokatmondóan. Ada egyből megértette, hogy mire gondolok.
Visszatért a két srác, mi meg rájuk mosolyodtunk csábosan.
Egy újabb dumálás után, már kezdtem unni, hogy koptatom a számat , szóval megadtam a jelet Ada-nak, hogy kezdődhet az előjáték.
Mialatt a barna beszélt, azalatt én próbáltam figyelni... úgy ahogy sikerült is, de azon voltam, hogy óvatosan kilépjek a magassarkúmból. Miután ez megvolt, lassan a lábához érintettem az enyémet, amitől hirtelen meglepődött arcot vágott, de én csak mosolyogtam, és a szemébe néztem továbbra is.
A lábfejem egyre jobban haladt felfelé, amitől a kiszemeltem erősebben kezdte venni a levegőt. Csodááás... Már a combját simogattam lábujjaimmal, amikor az asztalon nyugvó keze belemarkolt az abroszba. Ahogy láttam, Ada is jól szórakoztatta a szőkét.
Akkor folytassuk... lassan haladtam a cél felé, amivel látszólag nagyon is kínoztam. Arcomon egy félmosoly húzódott szét szenvedése láttán. A srác az alsó ajkába harapott, mire megnyaltam a szám szélét, ezzel is fokozva az egészet.
Hupsz, a talpam már is a célnál volt... az abrosz egyre jobban összegyűrődott erős szorítása alatt. Párszor végig suhant a talpam az előttem ülő domborulatán, mire a srác felpattant. Gyorsan visszadugam a lábamat a magassarkúmba.
          -Lelepünk! - mondta nyöszörögve Ada-nak és párjának, aki ugyancsak szenvedett.
Feltúrbózva megfogta a csuklómat, és kihúzott a vendéglőből, egyenest a recepcióshoz.
          -Egy szobát szeretnénk! - hadarta el.
A pult mögötti csajszi nagyot nézett. Gondolom az arckifejezésünk láttán lepődött meg... én vigyorogtam, mint egy hülye, a kiszemeltem pedig, mint egy szexre éhes, úgy be volt pörögve.
          -Gyorsabban, ha lehetséges! - szólt rá lábával a padlót ütögetve.
A csajszi szótlanul és felhúzott szemöldökökkel a kezébe nyomta az egyik szoba kulcsát.
          -Harmadik emelet, harmincötödik aj... - az áldozatom nem hagyta, hogy befejezze a csajszi, mivel már rohantunk is a lifthez.
Remegő kézzel megnyomta a hármas számmal ellátott gombot, és indultunk is. Kezdett közeledni, de eltoltam, és egy félmosollyal a szájára nyomtam a mutatóujjamat.
Egy rövid csengő hang jelezte, hogy a megadott emeleten vagyunk. Ismét rohantunk, hogy megkeressük a 35. ajtót.
          -Ez az! - kiáltott fel boldogan. De sajnos szerencsétlenkedett egy sort... a keze ismét remegett, és sehogy sem találta el a lyukat.
          -Remélem az ágyban nem vagy ilyen tökéletlen! - mondtam nevetve, azzal kivettem a kezéből a kulcsot, és szééép laaaassssaaaan kinyitottam az ajtót. Egy udvariasabb lökéssel beteremtett a lakrészbe, majd bezárta az ajtót.
Itt már valahogy én sem bírtam magammal, szóval egymásnak estünk, mint két vadállat.
Az előszobában lekerült róla a zakója meg a cipője... majd a hálószoba előtt az ingje is, plusz a magassarkúim.
Egy jó nagy francia ágy várt arra, hogy összepiszkolják! Áldozatom beledobott az ágyba, majd rám mászott, és idővel rólam is 'leesett' a piros koktélruha.
          -Szexi voltál abban is, de a nélkül... - csóválta meg fejét, miközben végig nézett piros, csipkés fehérneművel borított testemen vágyakozva.
Egy kuncogással jeleztem, hogy tetszett a bók, de vágjunk bele! Nem is gondolkodott sokáig, pár másodperc múlva anyaszült meztelenül simult a teste az enyémhez. Nem az a kidolgozott teste volt, amitől minden lány sikítani tudott volna, de nekem így is tetszett.... MI? ezt most tényleg én mondtam ki a gondolatomban?
Gyorsan félrehessegtettem minden féle érzelmet, ami utat törhetett volna.
          -Mióta nem voltál együtt nővel? - kérdeztem, ugyanis látszott rajta, hogy szegényke nagyon ki van éhezve.
          -Ki fogsz nevetni - mosolyodott el, miközben folyamatosan kaptam a lökéseket - Két honapja...
          -Két hónapja? - kerekedtek el szemeim. Kuncogásom közben melyen a hátába karmoltam, amit látszólag nem érzékelt.
Miután mindketten a csúcsra törtünk, lihegve feküdtünk le egymás mellé, és úgy néztük a plafont. Karjaink, a csipőink, meg a lábaink értek csak össze.
          -Nagyon jó vo... - kezdte, de azonnal félbeszakítottam.
          -Egy szót se! Ne rontsd el a pillanatot!
Nem akartam érzelmeket... még a végén ugyan abba a hibába esem, mint másfél évvel ezelőtt...
          -Oké - hallottam a hangján, hogy mosolyog. Valamiért én is azt tettem.
Alig pillantottam kettőt, már is fölöttem volt.
          -Még egy menetet? - vigyorgott kajánul.
          -Hohohóóó, nincs karácsony! Akár mikulás hangot adtam ki, akár nem! - utaltam nevetve a hohohóóó-mra.
Egy ajakbiggyesztés után vissza dőlt a helyére.
Ez után, hogy mi ütött belém, fogalmam sincs! A srác fölé hajoltam, és megcsókoltam... azt hiszem, ez volt életem leghosszabb csókja... közben belemarkolt a fenekembe, mire én beletúrtam a hajába. Na jó, nekem teljesen elment az eszem.
Miután szét váltunk, elvigyorodott, én meg azonnal vissza huppantam a helyemre.
Addig vártam, míg elaludt. Csendben, és óvatosan keltem fel az ágyból. Lassú léptekkel elkezdtem keresgélni a sötétben a nadrágját. Ahogy megtaláltam, végig kutattam a zsebeit. Ebben semmi sem volt, csak egy telefon, meg egy csomag óvszer, amiből hát, ugye most már egy hiányzik...
Eszembe jutott, hogy a zakója odakint van, így felöltöztem, és a bejárati ajtó elé mentem. Nos itt már több mindent találtam a zsebeiben...
Egy pénztárca... kíváncsian lestem meg a nevét a személyigazolványán... Logan Henderson - egy vállrándítás után kivettem a pénzt, ami csak 156$ volt. A 10$-t neki is meghagytam 'kedvességből'. Volt egy kétszemélyes, ingyenes belépő jegye a közeli fitnesz klubba, plusz egy 100$-os értékjegy a nagy plázába. Ezeket mind begyömöszöltem a táskámba, de mielőtt elmentem volna, vissza osontam... öhm, Logan-hez és előkaptam a tűzpiros rúzsomat. Csak alsógatya volt rajta, így könnyen kezdhettem neki a firkálásnak...

                    "Megtörtük az átkot, tehát két hónap helyett, csak pár órája nem közösültél! ;)

                                                        Csók: Titkos-nem-hódolód xoxo"

Kuncogva nyomtam egy puszit a szájára, majd kisétáltam az ajtón. Elgondolkodva mentem le a recepciós csajhoz.

          -Hali ismét - nevettem halkan - Láttál egy szőke, viszonylag magas srácot, és egy hosszú, vöröses hajú lánykát? - kérdeztem a pultra könyökölve.

          -Sajnálom, de nem igazán adhatok ki információkat... - mondta flegmán. Szerintem azért viselkedett így, mert nem ő volt a helyemben, és nem ő döngethette az ágyat Logan-vel a harmincötösben. Erre elmosolyodtam.

          -De ez nagyon sürgős, a barátnőmnél van a házkulcsom, és hát nem vagyok varázsló, hogy kinyissam otthon az ajtót csak úgy, szóval... - hazudtam egy kicsikét.

          -29-es a...

Már mentem is a lifthez.

Ahogy megérkeztem a megadott ajtóhoz, leültem, és vártam. Közben rágyújtottam.

Néhány perc múlva nyílt az ajtó, és megjelent egy osonó alak, aki nevezetesen Ada volt. Egyszerre tort fel bennünk a halk nevetés.

          -Na? - húztam fel a szemöldökeimet kérdőn.

          -Oltári volt! Ez a Kendall tud valamit! - áradozott elpirulva.

          -Szóval Kendall-nek hívják?

          -Jah, valami Kendall Sch...ahj, kit érdekel... jó volt, az a lényeg! - kuncogott - Neked? - kiváncsiskodott.

          -Hát, nekem is azt kell mondanom, akár milyen fura, hogy nagyon jó volt! Képzeld, ez a Logan gyerek két hónapja nem volt együtt senkivel! 

Ahogy ezt elmondtam, hangos nevetésbe kezdtünk.

          -Ne mááár, akkor ő tartja a rekordot, ugyanis Kendall csak 1 hónapja nem... nem értem mit csinálnak, hogy ilyen kihagyásokkal vadulnak be - csóválta meg fejét Ada.

          -Azt hiszem haza megyek... nincs kedvem a továbbiakban seggfejek hülye, kitalált szövegeit hallgatni... - mondtam ásítva.

          -Veled tartok! Egy ilyen est után, csak pihenés jöhet szóba - egyet nyujtózkodott, azzal leléptünk egymásba karolva.